soup, vegetable soup, minestrone-8021565.jpg

A leves

[wpseo_breadcrumb] A levesek általában a menüsor elejére kerülnek. Többféle típusuk van: híg levesek, sűrített levesek, nyáklevesek, krémlevesek, gyümölcslevesek, különleges levesek, Bármelyiket fogyaszthatjuk levesbetéttel, vagy anélkül. De mire is jók a levesek? Mi a jelentőségük a menüsorban? Nos, szerencsére, ezeknek is bőven van hasznos hatásuk! Például nagyon hasznos folyadékforrások. Vagyis a leves fogyasztása megkönnyíti a napi megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt. Ami a nagy melegben igen fontos, és nehéz sima vízből fedezni a napi szükségletet – egy idő után unalmassá válik. Ha napi szinten valamivel feldobjuk – például egy levessel -, nem jutunk el az unalomig. Hasznos tápanyagokat hordoznak, alapanyagtól és készítési módtól függően. Kitölti a teret a gyomorban, így az utána következő étel(ek)nek nem lesz annyi hely. Így aztán kevesebbet fogunk belőle fogyasztani. Tehát hasznos lehet, pl. testsúlykontrollnál, a mindennapi leves fogyasztást bevezetni. Némely’ étrendben, egészségi problémák esetén hasznos lehet, ha a páciens több tápanyaghoz jut. A levesek igen alkalmasak a dúsításra. Szükség esetén adhatunk hozzá szinte bármilyen tápanyagot – fehérjékkel, zsiradékokkal, szénhidrátokkal, rostokkal, vagy vitaminokkal is dúsíthatók. A levesbetétek is nagyon változatosak lehetnek, melyekbe – pl. különféle galuskák esetén – belekeverhetünk ezt-azt. Legközelebb egy leves-receepttel jövök! 😉 Egészséges Mindennapokat! További kérdés esetén, kattints ide!

Csülök sokszínű körettel

Van egy nagyon bevált receptünk, ami nagyon egyszerű és ha vendégek jönnek is bevethető. Ízletes, színes, magas rosttartalmú. Lássuk! 3-6 főre Kettő darab füstölt-főtt csülök, Zöldségek mindenféle színben. zöldfűszerek (rozmaring, kakukkfű, lestyán, petrezselyemzöld, zsálya, majoránna – vegyesen, vagy mikor melyik) Kevés zsiradék 1 dl víz vagy alaplé A miénkbe általában kerül paprika, paradicsom, alma, petrezselyem (zöld és gyökér), sárgarépa – vagy feketerépa, ha van – karalábé, zeller, lilahagyma. vöröshagyma, krumpli. A mennyiségek közel azonosak, nagyjából 10-15 dkg mindenből. Jó lehet bele még sok más is, kinek mi a kedvence. Mindent meghámozunk (az almát és ha új krumpli, akkor azt kivéve) és alaposan megmosunk. Feldaraboljuk tetszőleges formára (nálunk általában hosszúkás cikkekre). Egy tepsi alját kikenjük zsírral, ráhalmozzuk a zöldségeket, annak  a tetejére pedig ráültetjük a csülköt és kevés vizet, vagy alaplét öntünk alá (kb. 1 dl) Betesszük a sütőbe, amit 200°C-ra állítunk és alufóliával letakarva az ételt, együtt melegítjük a sütővel. Kb 1 óra múlva megnézzük, hogy a zöldségek megpuhultak-e. Ha igen, akkor a fólia nélkül tegyük még vissza, hogy a maradék lé elpárologjon, kicsit megpiruljon, és ropogós legyen a csülök. A zöldségek rostban és színanyagokban gazdagok, jó hatásúak az emésztésre és a vércukorszintre is. Zsiradéktartalma arányaiban alacsony. Tipp: ha van kemencéd, abban is nagyon finom, „kicsit” füstös lesz! 🙂 Jó étvágyat!

hedgehog, animal, mammal-1581807.jpg

Az étkezések környezete

[wpseo_breadcrumb] Különös dolog az éhségérzet. Nagyon sok fizikai és kémiai folyamat vesz részt benne. Manapság, ahogy rohanunk, nem érünk rá odafigyelni a testünk jelzéseire. Nem ülünk össze, hogy naponta legalább egy étkezés családi esemény legyen. Nem terítünk meg szépen. csak leülünk – jó esetben – és az esti hírek közben a kanapén, az ölünkbe véve az ételt, gyorsan belapátoljuk, hogy maradjon időnk másra is. Vagy csak nap közben, amikor egyik munkából a másikba térünk át, gyorsan bekapkodunk valamit, hogy valahogy túléljük a napot, vagy kibírjuk ebédidőig. Amikor az egész napos munka és rohanás, bevásárlás után hazaérünk, talán főzünk is, majd este leülünk és a nap közben kimaradt étkezéseket igyekszünk bepótolni. Sajnos nagyon sok családra igaz a fenti módszer, ami több dolgot is eredményez. Az egyik, hogy rövid időn belül túlsúly jelentkezik majd, mivel ilyenkor ténylegesen pótoljuk a napközben kimaradt étkezéseket. Az oka ennek az, hogy a szervezet raktározásra van programozva. A napi 1-2x-i étkezés azt sugallja a szervezetnek, hogy „ki tudja, mikor lesz legközelebb”, ezért elteszi „ínséges időkre”.  Másfelől a vércukor szinttel van ez szoros összefüggésben. Ahogy írtam az elején, az éhségérzetet sok dolog befolyásolja. Ugyanígy van ez a jóllakottság érzésével is. Amikor eszünk, egy sor folyamat megy végbe a szervezetben. Ezekhez persze némi idő kell, de fontos hozzá, hogy érzékeljük a jóllakottság jeleit – gyomorfeszülés, kimelegedés, és a belső kémiai folyamatok, stb. Amikor a környezetünk étkezéskor „zajos”, vagy „túlzsúfolt”, ezzel elterejljük a figyelmünket a jóllakottság érzékeléséről, még a tudatalatti (tudattalan?) jelzésekről is. Egyszerűen nem vesszük észre amikor a testünk azt mondja „köszönöm, nem kérek többet”. Ezért aztán nagyon könnyű „túlenni” magunkat, amit talán nem kel magyarázni, miért veszélyes. Ezért, ha jót akarsz magadnak, amíg eszel – legyen ez bármilyen rövid idő – kapcsolj ki minden zavaró tényezőt, úgy mint telefon, internet, televízió, rádió – különösen, ha a hírműsor megy. Meg fogsz lepődni, milyen kevés is elég! 🙂 Egészséges Mindennapokat!   További segítségért kattints ide!

Színek – az egészség kezdete

[wpseo_breadcrumb] Az egészségünknek sok összetevője van. Ahhoz, hogy megőrizzük, nem csak arra kell figyelnünk, hogy ne vigyünk be több energiát, mint amit elhasználunk. Fontos az is, hogy a szervezetünk minden funkcióját támogassuk. Ehhez nem csak a vitaminok, ásványok és nyomelemek szükségesek, hanem a fitotápanyagok is. A fitotápanyagok a növények olyan anyagai, melyek csak azokban találhatók meg, nem helyettesíthetők vitaminokkal, vagy ásványi anyagokkal. Ezek közül a színanyagoké az egyik csoport. Ötféle csoportba soroljuk a növényeket színük szerint, melyekből optimális esetben naponta fogyasztunk legalább 10 dkg-ot – ez fedezné a napi vitamin, ásványi anyag, rost bevitelünket is. Piros, zöld, fehér, lila (vagy kék), sárga. Mindegyik szín másik szervre, szervrendszerre van hatással, ezért nagyon fontos, hogy mindegyikből vigyünk be megfelelő mennyiséget. Vitaminok és ásványok tekintetében sajnos sokat romlott a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma az elmúlt 50-70 évben. De a színanyagok szerencsére még jól működnek – minél sötétebb a színe valamely zöldségnek vagy gyümölcsnek, annál jobb. Napi 5 adagot kellene enni minden csoportból, hogy a szervezetünk védve legyen – különösen a daganatos betegségektől, szív és érrendszeri problémáktól. Manapság már az is jónak számít, ha heti átlagban ez megvan. Sajnos lényegesen kevesebb zöldséget eszünk, mint szükséges lenne – pedig ennek kellene a napi étkezésünk fele mennyiségét adnia. Így nem meglepő, hogy mennyiféle és mennyire nagy számú megbetegedést lehet megfigyelni bárhol a világban. Ha szervátültetett vagy, a sokszínű étkezés még fontosabb számodra. A gyógyszereink ugyanis, melyekkel nagyjából 70 %-ra gyengítik az immunrendszerünket, így nagyon megemelik a daganatos betegségek rizikóját. Erre szoktam azt a választ kapni, hogy akkor erősítik az immunrendszerünket, de nekünk azt nem szabad. Igen és nem. A gyógyszereink az immunválaszt blokkolják több irányból. A fitotápanyagok viszont a szervezet normális működéséhez szükséges funkcióit támogatják, melyek a mindennapokban kellenek, nem pedig betegség esetén. Nagy különbség! A zöldségek gyakori fogyasztása segít a vércukorszintet is egyensúlyban tartani, ami szintén több gyógyszerünk által kerül veszélybe. Legalább az étrendünk vigyázzon ránk!   Egészséges mindennapokat! Ha kérdésed van, keress bátran!

ice cream, icetea, ice cubes-1068233.jpg

Hűsítő finomságok nyárra – nem csak trapiknak

[wpseo_breadcrumb] A nyár már a nyakunkon van. Az iskolának is mindjárt vége. Ilyenkor az emberek nyaralni indulnak és különféle hűtött italokhoz nyúlunk a szomjunkat, vagy a melegünket enyhíteni. A választék, bár nagyon sokoldalú, sokan mégsem próbálnak ki újdonságokat, hanem maradnak a – jó esetben cukormentes – klasszikus limonádénál. Pedig nagyon izgalmas is lehetne a hűsítő nedü, akár minden nap más és más lehetne a kipróbált ital. A legjobb szomjoltó a víz. De igen, néha már unalmassá válik, tudom jól. Nem kell a változatossághoz nagy dolgokra gondolni, csak körül nézni a hűtőszekrényben, mivel lehetne azt feldobni. Legyen az gyümölcs, vagy zöldség, bármivel ízesíthetjük a vizet. Izgalmas, új „színt” vihetünk vele a mindennapokba, és lehetünk a legjobb vendéglátó is ezekkel az trükkökkel. A legnagyobb kedvencem néhány szem gyümölcs és egy jégkockakészítő tálca társításából készül. Csak fogj pár szem bogyós gyümölcsöt, sorakoztasd a jégkockatartóba, tölts rá vizet, és fagyaszd le. A klasszikus limonádé sem lesz olyan egyhangú tőle. Ugyanezt megteheted a menta- , levendula-, vagy citromfűlevéllel is, ami kellemes aromát ad az italnak. Korábban láttam olyat is a neten, hogy gyümölcs kifacsart leve került a jégkocka helyére, ami szintén remekül feldobja a vizet. De ugyanígy néhány karika gyümölcs, zöldség is kiváló erre – gondolj csak az őszibarackra vagy az uborkára. Ha dialízisre jársz, akkor sem kell lemondanod a gyümölcsökről. Ilyen módon becsempészheted a mindennapokba és teljesen biztos, hogy a káliumbeviteled nem lesz túl sok. Ráadásul, ha olyan típus vagy, mint én, akkor a nyári melegben a folyadékmegszorítás sem jelent majd akkora kihívást, hiszen csak pár perc séta a meleg levegőn és már ki is izzadod a többletet. Így a dinnye sem tilos, vagy egy jó fröccs sem – azért csak óvatosan! Nagyon fontos, hogy bár ilyen időjárásnál szabadabban lehet folyadékot fogyasztani, könnyen áll át a szervezet tartalékolásra. A napi vizelet mennyiség +  4 dl folyadék mennyiség ilyenkor nem biztos, hogy megfelelő támpont. További segítségért kattints ide!

pyrite, pyrites, mineral-345637.jpg

Vas – mikor, hogyan, miért?

[wpseo_breadcrumb] A vas a vérképzés nélkülözhetetlen résztvevője. Ajánlott bevitele a nőknek duplája a férfiakéhoz képest (nő: 15 mg/ nap, férfi: 8 mg), legalábbis, amíg termékeny korban vannak. A vesebetegségek kapcsán gyakran alakul ki vérszegénység. Hogy miért is van ez így? Már „mondom” is! A vese, amellett, hogy méregtelenít és kiválasztja a felesleges folyadékot a szervezetből, hormontermeléssel is „foglalkozik”. Részt vesz a vérnyomás szabályozásban, a vérképzésben és másokban. Számunkra ez a kettő a legfontosabb. Amikor csökken a veseműködés, a vérképző hormon (eritropoetin, EPO) termelése is nagyon hamar lecsökken. Ez az a hormon, ami a csontvelőt vörös vérsejtek képzésére ösztönzi. Ha ez a hormon nincsen, nem lesznek új vörösvérsejtek (amik később vörös vértestekké válnak), a régiek pedig 120 nap körüli élettartam után szétesnek. És ha nincs vörös vértest, akkor nincs ami szállítsa az oxigént, a szén-dioxidot, a táp- és méreganyagokat a rendeltetésüknek megfelelő helyre. Vesepótló kezelés, főleg HD esetén ráadásul a szerelékben maradó vérünket is elveszítjük. Mindenképpen fontos pótolni az EPO-t, és ilyenkor már a vasat is! Pláne, ha még bealvasztják a vérünk egy jelentős hányadát a szerelékbe… Ezt is kipróbáltam. Nem volt túl vidám élmény! Fontos arra figyelni, hogy amikor valahol a szervezetünkben gyulladás van, akkor is kialakulhat vérszegénység, vashiány. Annyi ennek az oka, hogy a gyulladt területen sok vörösvértest fordul meg a kitágult hajszálerekben – ettől pirosabb – és a gyulladásos folyamatok hatására nagyon sok idő előtt szétesik. Na de! Ha minél többféle zöldséget eszünk, amiben vas van, legalább egy tabletta/kapszula/injekció kihagyható lesz a mindennapokból. Azért az nem rossz, ugye? Mik is ezek? Azok a leveles zöldségek, melyek zöldek, például a salátafélék. Ami biztos: minél zöldebb, annál jobb. Azok a főzeléknövények, melyek zöldek: spenót, sóska (kevésbé szívódik fel az oxálsav tartalma miatt), kelkáposzta, brokkoli, kelbimbó, stb. Ha a vérképzést akarjuk kicsit „házilag” fokozni, akkor arra is van a természetnek választéka. Ilyenkor a legtöbb esetben a vörösbort javasolják, de vannak alkoholmentes lehetőségek is. Ilyen például a cékla, vagy a lehető legsötétebb piros bogyós gyümölcsök. Vannak alapanyagok, melyek még vasban gazdagok, de ezek már csökkent veseműködéssel nem ajánlottak. Ilyenek a babok, lencse, a diófélék és olajos magvak. Mint oly’ sok mindent, lehetőleg natúr, nyers formában fogyasszuk őket, mert úgy a legértékesebb a tápanyag összetételük! Ha kevésbé kedveled, ritkán fogyasztod a fenti alapanyagokat, az étrendkiegészítők szedéséről itt van néhány fontos információ. Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Tippek trapiknak – immungyengítés vs. immunerősítés

[wpseo_breadcrumb] Gyakran futok bele a páciensemnél abba, hogy nem esznek citromot – citromlé, vagy egyéb formában sem-, mert erősíti az immunrendszert. Részben így is van. De mi van, ha nem eszünk elegendő C vitamint? Mi történik azokkal a funkciókkal a szervezetünkben, amikhez elengedhetetlen a jelenléte? Röviden: elégtelen lesz a működésük. És ez nem csak a C vitaminra, hanem nagyon sok egyéb vitaminra, ásványra és nyomelemre is igaz. Nézzük, hogy is csináljuk jól! Ha az immunrendszerünk a beültetett szervünk ellen fordul, kilökődésről beszélünk – szerencsére manapság már legtöbb esetben visszafordítható. Mindenesetre ennek elkerülésére szedjük az immun-szupresszánsokat – Prograf, Advagraf, Myfortic és társaik. Vannak olyan alapanyagok, melyek nagy mennyiségben valóban erősítik az immunrendszert. Ezeket transzplantáltként kerülnünk kell, mert másképpen a gyógyszereinket hiába szedjük, a beültetett szervünk veszélybe kerülhet. Az a helyzet viszont, hogy ezek a mennyiségek mindenkinél mások. Miért? Mert nem vagyunk egyformák. Nem egyforma az életvitelünk. Nem egyformán bontjuk a gyógyszereinket. Nem ugyanolyan hatások érnek bennünket. Nem ugyanazok a dolgok stresszelnek minket. Ezek mind-mind befolyásolják, milyen anyagokból – nyomelemekből, vagy vitaminokból – mennyire van szükségünk. Nézzük sorba! Nem vagyunk egyformák. Ez szorosan összefügg azzal, hogy nem is egyformán éri stressz a szervezetünket. Egyik nap lehet, hogy bosszant, hogy esik az eső, másik nap pedig lehet, hogy már örülsz neki, mert felfrissít. Ez egy emberen belül is változik, de két ember sem ugyanúgy reagál dolgokra. Tehát: nem egyforma a szükségletünk sem. Nem ugyanolyan hatások érnek bennünket. Persze, hogy nem! Aki nap, mint nap a belvároson keresztül tömegközlekedik, majd elmegy este futni (a városban, vagy jó esetben a Margit szigetre), egészen más környezeti hatásokkal találkozik, mint az, aki a tanyán kapirgál és tehenet fej, bár nem sportol. Nyilván éles az ellentét, de érzékelteti a lényeget. Nem ugyanott élünk, nem ugyanaz a szmog vesz körül, nem ugyanaz semmi sem. Hogyan is lehetne ugyanolyan mikroelem szükségletünk? Azt, hogy nem egyformán bontjuk a gyógyszereket, nem részletezem. Ez is kapcsolódik ahhoz, hogy nem vagyunk egyformák. Alapvetően a multivitamin készítményeket nem tiltják a szervátültetetteknek, sőt! Az a fontos, hogy tudható, bevizsgált és állandó legyen az összetétele. Hogy férhet össze ez a két dolog? Nagyon egyszerű! A szervátültetetteknek az immunrendszere le van gyengítve – nagyjából 70%-ra. Ahhoz, hogy a szervezetünk mégis megfelelően működjön, fontos, hogy a tápanyagokhoz hozzájussunk. Másrészt pedig, én azt gondolom, ahhoz, hogy valamelyest védve legyünk bizonyos betegségektől – mint a daganatos betegségek – ugyanúgy szükségünk van megfelelő tápanyagok mennyiségi és minőségi bevitelére. A rossz hír az, hogy azok a tápanyagok, amelyek megvédenének minket, már nagyon minimális mennyiségben vannak jelen a zöldségekben és gyümölcsökben. Már 1991-ben leírták ezt az agrár szakemberek, hogy nagy (sajnos a pontos számot nem találom) százalékkal csökkent az 50 évvel korábbi tápanyagtartalomhoz képest. Ez volt 32 éve. Az a tippem, bár nem olvastam friss tanulmány erről, hogy azóta ez még rosszabb lett. Természetesen, még mindig jobb azokból bevinni a szükséges anyagokat, mint multivitamin Ezek alapján már nem is meglepő, hogy támogatják a multivitaminok szedését, ugye?! Viszont az nagyon fontos, hogy a számunkra megfelelő készítmény(eke)t szedjük, azért hogy semmit ne adagoljunk túl, miközben semmiből nem szenvedünk hiányt. Érdemes erről dietetikussal, orvossal konzultálni. Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Scroll to Top