étrend - Szerveink Ételei

E-számok – tényleg károsak?

By Zsibrita Kinga / 2023.04.28. / adalékanyagok, diéta, e-számok, élelmiszer adalékok, étrend, szervátültetett

[wpseo_breadcrumb] Ez az egyik olyan téma ez, ami rendkívüli megosztottságot okoz a feldolgozott élelmiszert fogyasztók körében. Az ennek az oka, hogy néhány (!) köztük mesterséges anyag, és túlzott fogyasztása káros lehet (!). Ez az élelmiszergyártóknak nagyon kapóra jön, mert új célpiacot nyernek, ha ráírják a termékükre, hogy „E-szám mentes”. Pedig csak név szerint sorolja fel ugyanazt, amit – a rövidítés miatt – korábban E-számokkal jelöltek. Nézzük meg ezt jobban! Az E-számoknak több kategóriája van, mindegyikük egy nagy csoportba, az élelmiszer adalékok közé tartozik. Vannak köztük természetes színezékek, édesítők, sűrítő anyagok, stabilizátorok, ízfokozók, zselésítő anyagok, stb. Szám szerint is csoportosítva vannak ezek az anyagok: színezékek 100+, tartósítók 200+, antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok 300+, sűrítő anyagok és stabilizátorok 400+, stabilizátorok és csomósodást gátló anyagok 500+, ízfokozók 600+, antibiotikumok 700+, valamint van egy „egyéb” – 900+ – és egy „kiegészítő anyagok” -1000+ -kategória is. Ezek a kategóriák további csoportokra vannak még osztva. Fontos kiemelni, hogy az egyes anyagok nem feltétlen csak egyféle funkciót látnak el. Például itt az E300, ami az aszkorbinsavat jelöli. Antioxidáns, savanyúságot szabályozó anyag és lisztkezelő szer is. Vagy az E553b, ami egyszerre sűrít, fényesít és csomósodást gátol. Az „E”-ket annyira minimális mennyiségben használják fel az élelmiszeriparban, ami megfelelően változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nem tud gondot okozni – ezt komoly szabályozás alatt áll. Ráadásul, mivel azonos csoportban többféle „E” is van, vegyesen szokták használni őket, hogy még kevesebb kelljen belőlük. Sokszor ez a kevert használat még erősíti is a hatásukat, így még inkább csökkenthető a felhasznált mennyiség. Természetesen van néhány olyan állapot (pl.: fenilketonúria, PKU), amikor néhány E-számot jól kell ismernie a páciensnek. Csupán azért, mert annyira minimális mennyiséget vihet be valamiből (PKU esetén fenil-alaninból), hogy az a kicsi is számít, amit az adalékanyag jelent. Egészséges Mindennapokat! Ha további részleteket szeretnél, hogy mit rejtenek bizonyos számok, mire használják, mit tud az az anyag, kattints ide, és a NÉBIH oldalán keresgélhetsz. További segítségért kattints ide!

Étrendkiegészítő – mit és mikor?

By Zsibrita Kinga / 2023.04.27. / diéta, étkezés, étrend, étrendkiegészítő, szervátültetett, táplálkozás

Egy 1991-es tanulmány szerint a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma már akkor is közel 50%-al volt alacsonyabb, mint 50 évvel korábban. (A számok nem biztos, hogy pontosak, de az arányt jól jelzi!). Mostanra ez csak rosszabb lett. Éppen ezért nem meglepő, hogy annyiféle étrend kiegészítőt gyártanak. Mi pedig szedjük azokat. De fontos, hogy milyen táplálék kiegészítőt és mikor szedünk. A „milyenre” most nem térek ki, arról egy másik bejegyzésben olvashatsz. A „hogyan” viszont nagyon fontos a megfelelő hasznosulás miatt. A tápanyagok felszívódása, legyen az energiát adó, vagy energiát nem adó tápanyag, az emésztőrendszeren keresztül történik. Normálisan, amikor elegendő vitamin, ásvány és nyomelem van egy ételben abból. Ahhoz, hogy úgy hasznosuljon az étrendkiegészítő tápanyaga is, étkezéshez közeli időpontot kell választani neki. Általában azt írják a termék „betegtájékoztatójába”, hogy étkezés közben javasolt bevenni. Igen ám, de vannak tápanyagok, pl.: a vas, vagy a magnézium, amelyeknek a felszívódását gátolják az élelmiszerekben lévő rostok. Tehát, ha magas rosttartalmú zöldséget, esetleg salátát, vagy gyümölcsöt, gyümölcskoktélt fogyasztunk, akkor ezek az anyagok nehezen, és kismértékben fognak felszívódni. közben a hasznosulásukhoz szükség van arra, hogy az emésztőrendszer éppen munkálkodjon. Tehát egy felől étkezéskor jó szedni, de a magas rosttartalom lassítja a felszívódást. És ugye, akkor teszünk jót magunknak többféle szempontból, ha sok rostot fogyasztunk. Hogy is lehet ezt megoldani? Tapasztalatom szerint az a legjobb megoldás, ha étkezés után vesszük be az étrend kiegészítőt. Kb. fél órával az utolsó falat lenyelése után. Ilyenkor az emésztőrendszer még bőven aktív, de a rostok már emésztés közben, valamivel odébb járnak az emésztőrendszerben. Megjegyzés: az omega kapszulát közvetlenül étkezés előtt, közben és után is nyugodtan be lehet venni, mert ennek felszívódását nem gátolják, vagy csökkentik a rostok. Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Lekváros bukta – teljes kiőrlésű liszttel

By Zsibrita Kinga / 2023.04.06. / cukorbeteg, diéta, étrend, recept, szervátültetett

Hozzávalók: 25 dkg teljes kiőrlésű liszt 25 dkg finom liszt 2 dkg élesztő 2 tojássárgája 350 ml dl tej (picit lehet több is, annyi kell, hogy a tészta jól eldolgozható legyen) 6 dkg margarin + 1 dkg a kenéshez kb. 2 dkg Négyszeres erősségű édesítő 1 mokkáskanál cukor az élesztő felfuttatásához Lekvár, vagy gyümölcsíz Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, 1 dl-be belekeverjük a mokkáskanálnyi cukrot és az élesztőt, majd felfuttatjuk. Közben keverjük össze a nedves alapanyagokat, és a szárazokat, végül egymással is a felfuttatott élesztővel gyúrjunk össze minden alaposan. Pihentessük a kész tésztát egy órán át meleg helyen, majd lisztezett deszkán nyújtsuk ki kb. 1 cm vastagra és vágjuk 8-10 cm-es négyzetekre. Tegyünk a közepére mindegyiknek egy darabka gyümölcsízt, vagy nagyon sűrű lekvárt, és csavarjuk össze. A kikent tepsibe szorosan egymás mellé tesszük őket úgy, hogy mindegyiknek a tetejét és oldalát – hogy ne ragadjanak össze – megkenjük kevés olvasztott margarinnal. 180 °C -ra előmelegített sütőben nagyjából 25 percig sütjük, amíg a teteje aranybarnára sül. Gázsütőn ugyanez a hőfok valamivel a közepes fokozat alatt van (az internet szerint a 3-as és 4-es fokozat között). Megjegyzés: Ezen a buktán sajnos nem látszik, hogy lenne benne lekvár, mert nagyon híg volt csak kéznél, nem került bele csak ici-pici. Tipp: Ha másnapra megszikkadna, pillanatra folyó víz alá tarva, majd kb. 10 másodpercre mikrohullámú sütőbe téve, újra olyan lesz, mintha akkor vetted volna ki a sütőből. Ugye, hogy lehet egy finom sütit is egészségesen készíteni! 😉

csirkecombok krumplival és zöldfűszerekkel sütőzacskóban sütve

By Zsibrita Kinga / 2023.04.06. / diéta, étel, étrend, recept, szervátültetett, zsírszegény

Hozzávalók: felső csirkecomb 10-12 db krumpli kb. 1 kg 1 nagy alma vöröshagyma 1 nagy fej fokhagyma 4-5 gerezd rozmaring kb. 4-5 kisebb ágacska kakukkfű kb. 4-5 friss szár só bors fűszerpaprika Elkészítés: Minden hozzávalót mossunk meg alaposan -külünüsen a rozmaringot, ha frissen a bokorról vágtuk le! A krumplit, hagymát és fokhagymát meghámozzuk. A hagymát kb. 1 cm vastagra, a krumplit és az almát cikkekre vágtam, a fokhagymát pedig apró kockákra. Préselni is, vagy karikázni is érdemes, kinek mi a szimpatikus. A krumplit megsóztam, úgy, hogy minden karikának csak az egyik oldalát szórtam meg vékonyan és a sótlan felével került az előző karika sós felére. Utána a csirkecombokat tisztítottam, hogy egyetlen szőrszál se maradjon rajtuk, majd ezt is kicsit megsóztam, ahogy a krumplit, csak az egyik oldalán. Ezután a zöldfűszerek következtek. Ha van a kertben, használjuk bátran, de alaposan megtisztítva, különösen a szár közelében. Ha nincs saját zöldfűszerünk, a szárított is kiváló, de valamivel több kell belőle, nagyjából 1-1- evőkanálnyi. A csirkére került még kevés őrölt feketebors és fűszerpaprika. Amikor minden elő lett készítve, csak belepakoltam a sütőzacskóba a rozmaringgal és kakukkfűvel, mindenféle zsiradék, vagy olaj nélkül -ekkora adaghoz érdemes az XXL-es zsákot választani – de a csirkét még kint hagytam. Jól összeráztam és utána tettem mellé a csirke combokat. A zsákot jól össze kell kötni, hogy a pára bent maradjon és a „saját levében” tudjon főni minden. Viszont fontos picit megszurkálni, hogy nehogy robbanjon a túlnyomástól. Ez mind együtt belekerült egy hőálló üvegtálba, ahol egy órán át melegszik együtt a sütővel és 200˙C fokon fő és sül. Egy óra után, ha már látszólag minden megpuhult, „levágtam” róla a sütőzsákot. Óvatosan, forró a gőz! Újabb kb. egy órát hagytam sülni a fedő alatt, néha meglocsoltam és megforgattam, hogy ne égjen meg semmi. Amikor már egészen átpuhult, levettem a tetejét és hagytam még úgy 10 percig pirulni. Savanyúságként most csalamádé került mellé, de lehet cékla, uborka, stb., kinek mi tetszik. Jó étvágyat!

Sztrapacska – tojásmentes, fehérjeszegény

By Zsibrita Kinga / 2023.04.06. / diéta, étrend, fehérjeszegény, recept, szervátültetett, vesebeteg

A sztrapacskát sokan ismerik, de egészen másképp készítik, mint ahogy én a Nagymamámtól tanultam. Nálunk tojás nélkül, nyers krumpliból készül, legtöbbször tejföllel fogyasztjuk. Valahogy így: 50 dkg krumpli teljes kiőrlésű és finom liszt fele-fele arányban, amennyit a krumpli felvesz, só Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, megmossuk – ekkor érdemes feltenni a bő mennyiségű, sós főzővizet lassan melegedni – és lereszeljük (olyan reszelőn, amivel pépessé válik) – ez a leginkább macerás rész. Vannak, akik reszelés után leöntik a krumpli levét, én nem szoktam. Ez után kerül bele a liszt, amennyit felvesz. Ezt nehéz meghatározni, függ a krumplitól is, mennyi levet enged, és a liszt fajtájától is. A képen lévőbe evőkanállal pakolgattam a lisztet először ötösével -5 ek. teljes kiőrlésű, 5 ek. finom liszt. Mikor már sűrűsödött, akkor hármasával, majd kettesével „lapátoltam” a liszteket. Így egyforma mennyiségben kerül bele a kétféle liszt, könnyebb elérni a kívánt sűrűséget, ami pedig egy sűrű nokedli tészta-szerű állagot jelent. A szaggatásnál hamar kiderül, ugyanis, ha túl lágy a tészta, akkor azonnal szétfoszlik a főzővízben. 10 percig hagyjuk pihenni, hogy a teljes kiőrlésű liszt is „megszívja” magát. A szaggatás folyamata lehet gyors, pl. nokedliszaggatóval, vagy a deszka-kés kombinációjával sokkal lassabb is. Utóbbival nem lesznek a kis galuskák egyenletes méretűek, de tapasztalataim szerint mindig sokkal finomabb a végeredmény. Amikor szaggatjuk, vegyük kis lángra/fokozatra a tűzhelyet, nehogy kifusson a főzőlé, majd ha kész egy adag, pár percig újra nagyobb lángra/fokozatra kapcsolhatunk, és érdemes adagonként egy szűrőkanállal kiszedni a megfőtt galuskákat. A kész tésztát érdemes egy kevés (1 ek.) zsírral elkeverni, így nem ragad össze egy tömbbé, amikor kihül. Tálaláskor kerülhet rá nagyjából bármi, nálunk a tejföl és túró (tehén, vagy juh) az általános „feltét”. Ki lehet próbálni sajttal, megszórva petrezselyemzölddel, éttermekben találkozhatunk vele a marhapörkölt köreteként is. Jó étvágyat hozzá!

Kifli teljes kiőrlésű liszttel

By Zsibrita Kinga / 2023.04.06. / cukorbeteg, diéta, étrend, recept, szervátültetett

Hozzávalók (8 darabhoz) 175 g teljesőrlésű liszt 175 g búzaliszt 250 ml tej 25 g élesztő (friss) 1 teáskanál só 1 kávéskanál kristálycukor 25 g olvasztott vaj 1 ek. tej a tetejét megkenni Elkészítés: 100 ml tejet meglangyosítunk, a kávéskanál cukorral kb. 10 perc alatt felfuttatjuk benne az élesztőt. (Ha az élesztő fagyasztott, akkor is elég a 10 perc, de fontos, hogy apróra tördeljük.) Amíg felfut, keverjük össze a liszteket a sóval, a vajat olvasszuk meg. Utána keverjük bele a lisztbe és a langyos, valamint a maradék tejjel, jól gyúrjuk össze az egészet. A kész tésztát osszuk ketté, lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 0,5 cm vékony kerek lapokra és vágjuk négy cikkre (pizzavágóval a legegyszerűbb 😊). A cikkeket még egyenként nyújtsuk tovább, hogy háromszög alakúak legyenek, majd szorosan tekerjük fel a széles vége felől, és tegyük sütőpapírra. Ezt ismételjük meg a tészta többi részével is, azután tegyünk mindet a sütőpapírra. Melegítsük fel a sütőt 200°C-ra, és amíg bemelegszik, kenjük meg a kiflik tetejét tejjel. Süssük, amíg szépen megpirul, ez kb. 20 perc lesz. Tipp: Ha egy nap alatt nem fogyna el, érdemes lefagyasztani még frissen a kifliket, így amikor kiolvad, akkor is ugyanolyan puhák lesznek, mint ha éppen a sütőből vettük volna ki. Megbolondítható az egész, zúzott fokhagymával, amelyet olyan kevés vízben keverünk el, ami éppen ellepi, vagy natúr magvakkal (pl.: lenmag, tökmag, napraforgómag, stb.): a sütés félidejében kenjük, illetve szórjuk meg ezekkel, és így süssük készre. Az eredeti recept (képekkel) itt olvasható: https://cookpad.com/hu/receptek/1926958-kelesztes-nelkuli-kifli A különbség a liszt, mert nálam – ami csak lehet –, félig teljes kiőrlésű lisztből készül.

Ásványok (ionok) – 1.

By Zsibrita Kinga / 2023.04.03. / diéta, étrend, ionok, szervátültetett, vesebeteg, vesebetegség

[wpseo_breadcrumb] Az energiát adó tápanyagok mellett sok olyan is van, ami a szervezetünk megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, de energiát nem szolgáltatnak. Nagyon sok van ezekből, de a számunkra legfontosabbakat fogom csak részletezni. Az ásványokról összefoglalva elmondható, hogy a szervezetünk ion háztartásáért felelnek, különböző töltésűek, így fontos az egyensúly, hogy a szervezetünk minden része kifogástalanul működhessen. Különböző állapotok, betegségek esetén még fontosabb, hogy ezeket megfelelő mennyiségben vigyük be a szervezetünkbe. Nátrium, más néven a só, fontos összetevője a szervezetünknek. Normálisan 135-145 mmol/l mennyiségben található meg a vérben. Azért fontos ez, mert így lesz a vér 0,9 %-os sótartalmú. Ebben a koncentrációban a legjobb a vörösvértestek oxigénszállító hatásfoka, így a legkönnyebb a szívnek működnie. A nátrium kart karba öltve jár a káliummal, mindkettő vándorol a sejtekből kifelé, vagy azokba befelé, attól függően, épp nyugalomban, vagy mozgásban vagyunk-e. Mivel mindkettőnek pozitív töltése van, bizonyos mértékig tudják egymást helyettesíteni. Egyes veseproblémák esetén fontos lehet a bevitelt korlátozni. Viszont lényeges, hogy ilyen betegségekben a nátrium csökkentett sót használni tilos, de legalábbis nagy körültekintést igényel! Semmiképp nem szabad nullára csökkenteni a sófogyasztást, szívritmuszavar, ájulás is lehet belőle. Egyszer kipróbáltam, nem volt jó! 😊 Állandó szívritmuszavar – extra systole-im voltak – amikor ültem, úgy, ahogy, rendben voltam, de ha felálltam, azt éreztem, menten elájulok. Ha a szívritmusom rendben volt, de kicsit is melegem lett, újra kezdődött. Tehát a sóra is szükség van, mindenkinek a saját szervezetére vonatkozó mennyiségben. Kálium: Hasonlóan a nátriumhoz, nagymértékben befolyásolja a szívműködést. Kielégítő veseműködés esetén igen nehéz „túladagolni”. Normális szintje 3,5-5,2 mmol/l között van, alacsony, vagy magas szintje ugyanúgy az izomműködés zavarát okozhatja. A szívben ritmuszavart, súlyos esetben szívmegállást, az izmokban kisebb-nagyobb görcsöket tud okozni, vagy akár zsibbadást a teljes testben, még az ajkakon, nyelvben is. Volt „szerencsém” ezt is megtapasztalni. Veseproblémák esetében ugyanúgy fontos odafigyelni a bevitelére, mint a nátriumra. Mint írtam korábban a nátrium csökkentett só használata nagyon veszélyes. Ennek az az oka, hogy a „hiányzó” nátriumot ilyenkor káliummal helyettesítik. Ami a csökkent veseműködéssel nagyon kockázatos. Fontos tisztában lenni, melyek azok az alapanyagok, élelmiszerek, melyekben „veszélyesen sok” a kálium. Ezekkel nagyon óvatosan kell bánni. Persze vannak trükkök, hogy ne kelljen teljesen kizárni az étrendből ezeket sem. Ilyen alapanyagok főként a gyümölcsök között akadnak. További segítségért kattints ide!