étrend - Szerveink Ételei

Tippek trapiknak – a folyadékbevitelre

By Zsibrita Kinga / 2023.04.03. / diéta, étrend, folyadékbevitel, szervátültetett

[wpseo_breadcrumb] Mindenki tudja, folyton halljuk, de valahogy sokaknak mégsem rutinszerű. Hogy mi ez? A megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás. Mindenkinek fontos, ugyanis nagyon sok betegség megelőzésében fontos szerepe van. Különösen fontos a veseátültetetteknek. És persze minden más típusú szervátültetés esetén is. Miért is nem iszunk akkor eleget? A „kedvenc” indokaim: „akkor folyton pisilni kell!”, „nem érek rá”, „nem vagyok szomjas”, „nem jut eszembe”. És hasonlók. Néhány nap (!) alatt elég jól hozzá lehet szokni, hogy legalább két liter folyadékot elfogyasszunk, és utána már a szomjúságérzés is jön.Néhány hét alatt szokássá válik. Kipróbálnád? HOgy is kezdj hozzá? Reggel iskolába/munkába indulás előtt, de legkésőbb felkelés utáni egy órában igyál meg legalább egy pohár vizet (1 pohár=2+ dl). Ezzel fokozod a vizeletkiválasztást hormonális hatások sokaságán keresztül. Óránként, amíg ébren vagy, igyál meg egy pohár vizet. Ha így nem megy, mert esetleg „elfeledkezel róla”, tegyél ki magad mellé egy palack vizet, és munka közben, amikor ránézel, igyál belőle. Az is jó megoldás lehet, ha két óránként fél litert megiszol. Na de… nem lehet folyton csak vizet inni, pontosan tudom, ismerem az érzést, amikor már „unod a vízivást”. Valóban néha már kibírhatatlanná válik a vízivás. Nálam a napi rutin úgy néz ki, hogy reggel indulás előtt 3 dl vizet. Utána, amikor beérek dolgozni következik 3 dl tea. Utána még 3×3 dl víz következik délután 14.00 óráig. Amikor hazaérek még 1-2×3 dl víz és még egy másik féle tea, vagy zacskós leves (igen, tudom, majd írok is róla, de azért látjátok, ez is belefér az egészséges életmódba), vagy kakaó, vagy ha nagyon hideg van tea és tea. 🙂 Nagy ritkán, amikor úton vagyunk, lecsúszik egy fél literes jeges tea (legtöbbször cukormentes), vagy 3 dl gyümölcslé. Nem szabad elfelejteni, hogy a tea és a kávé (valamint az alkohol) vízhajtó hatásúak, így fontos, hogy vizet is fogyasszunk mellé bőségesen! Nem azt mondom tehát, hogy szigorúan vizet kell inni. Belefér a megfelelő mennyiségű víz mellég a napba egy-két pohár „ártalmasnak” is tekinthető inni való. A lényeg, hogy a víz legyen a napi folyadékbevitelünk legalább háromnegyede. Egészséges mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Étrendi tanácsadás

By Zsibrita Kinga / 2023.03.30. / diéta, étrend, szervátültetett, táplálkozás, vesebetegség

Az étrendi tanácsadás mindig személyre szabottan történik, személyes vagy online formában zajlik, általában egye, néha kettő alkalomból áll. A tanácsadás több részből áll: szükséges hozzá a táplálkozási anamnézis ismerete. Nézzük a részleteket! A táplálkozási anamnézis részei: -személyes adatok -antropometriai adatok -élelmiszerek fogyasztási gyakorisága (FFQ) -alkalmazott konyhatechnológiák – saját betegség(ek), családi halmozódás -kedvenc és nem kedvelt, panaszt okozó élelmiszerek, ételek A tanácsadás Mindezek alapján a Te problémádra, élethelyzetedre vonatkozó tanácsokkal, ötletekkel, magyarázatokkal és információkkal látlak el. Teljes részletességgel beszélünk a tápanyagokról, az egyes élelmiszer csoportokról, az étkezésekről, stb. Mennyibe kerül mindez? 15 000 Ft – akkor is, ha nem fér bele 1,5 órába. 🙂 Fontos tudnivalók: Ha a páciens az időpontja előtti 48-24 órában mondja le az időpontját, a konzultációs díj 50%-a, 24 órán belüli lemondás esetén a 100%-a kerül kiszámlázásra. A díj akkor is felszámításra kerül, ha a páciens nem elérhető a megbeszélt időpontban! Itt tudsz bejelentkezni:

Zsír vagy olaj?

By Zsibrita Kinga / 2023.03.29. / diéta, étrend, olajok, szervátültetett, zsírbevitel, zsírok

[wpseo_breadcrumb] Zsír vagy olaj? Mi a különbség? A zsiradékok egy gyűjtőszó, az állati zsírokat és a növényi olajokat foglalja magába. 1g zsiradék 9,3 kcal-t tartalmaz, a napi energiabevitelünk legfeljebb 30 %-át kellene fedeznünk ezekből. Mindkét típus zsírsavakból épül fel. A zsírsavak lehetnek rövidek, közepes és hosszú láncok. A zsírsavak különféle kötésekkel kapcsolódnak össze, van, ahol kettős kötést találunk bennük, ezek alapján lehetnek telítettek (nincs kettős kötés benne) és lehetnek telítetlenek. Ugyanúgy, mint a fehérjéknek, vannak esszenciális (létfontosságú) és nem esszenciális formájuk. A mai téma a növényi zsiradékékok, vagy másként az olajok. A fő jelentőségük, hogy az ereinket alaposan letakarítják. Magas az esszenciális zsírsavtartalmuk, így ellensúlyozni képesek a magyarokra jellemző zsíros ételek káros hatásait. Mivel az ereket rendkívül jól tisztítják, csökkentik az érelmeszesedést, segítik a hajszálerek átjárhatóságát megtartani, mellyel nagy mértékben hozzájárulnak a szerveink, szöveteink megfelelő működéséhez. Vagyis nagyban hozzájárulnak a beültetett szerv védelméhez, élettartamának növeléséhez is! Az olajoknak nagyon fontos jellemzője, hogy a jótékony hatásuk csak addig marad kifogástalan, amíg hideg. Vagyis, ha sütünk benne, vagy nem a hidegen sajtolt változatot használjuk (pl. salátán), akkor már kevésbé hatékonyak. Ennek oka a térszerkezet változása. A legjobb forrásai ezeknek az olajoknak az olíva-, mindenféle magok olaja, vagy a halakban találhatóak. (Utóbbit nyilván nem esszük nyersen, kivéve, ha füstölt ás nem is növényi eredetű.) Szerintem ismerősek az ómega zsírsavak, hiszen a tévé reklámok nagy százalékában foglalkoznak velük. Ezek közül is a számunkra fontos ómega 3 zsírsav az, ami rendkívüli módon „takarít” a szervezetben. Nagy mennyiségben vannak jelen (a halakban) diófélékben és olajos magvakban, természetesen különböző mértékben. Igyekezzünk mindig olyan formát választani, ami hidegen sajtolt, és megbízható forrásból származó termék. (Főleg a halolaj kapszulák esetén, aminek szintén halíze van, ha szeretjük a halat, ha nem.) Hogy milyen mértékben tisztítja az ereket az ómega3 zsírsav, arra itt egy saját történet. Hosszú évekig volt Cimono fisztulám (majdnem 19 évig), amivel semmi baj nem volt addig, amíg a kalcium szint a véremben nem volt tartósan magas (dialízis alatt, nyári meleg, sok joghurt fogyasztás a magyarázata). A túlzott mennyiség lerakódott a Ciminoban és elzárta. Ez akkor egy kb 3×1 cm-es „sziklát” jelentett a jobb könyökhajlatomban. Kb. 2 hónap alatt úgy ment össze a harmadára, hogy semmi mást nem tettem érte, mint nagyjából 1000 mg ómega3-at szedtem minden nap, úgy, hogy a napi szükségletem nagyjából 700 mgés magos pékárura váltottam. Szóval érdemes erre odafigyelni. Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Egyszerű szénhidrátok

By Zsibrita Kinga / 2023.03.29. / cukorbeteg, cukorbetegség, diéta, étrend, szervátültetés, szervátültetett

[wpseo_breadcrumb] Az összetett szénhidrátokat kipipálhatjuk, most jöjjenek a tudnivalók az egyszerű szénhidrátokról! Az előző részben az összetett szénhidrátokról volt szó. Az egyszerű formái pont azok ellentétei. Az összetett szénhidrátok lassan, kis mértékben emelik meg a vércukrot, ezzel szemben az egyszerű szénhidrátok nagyon gyorsan és magasra. Ezzel arra késztetik a hasnyálmirigyet, hogy gyorsan és sok inzulint termeljen. Az az inzulin mennyiség ugyan hatásos, gyorsan leviszi a vércukrot, de sajnos a normális szint alá, ettől több dolgot fogunk érezni: elálmosodunk (ez másképp a „kajakóma”), lomhává válunk, „megéhezünk”, de legalábbis mintha édességet kellene ennünk. Ha engedünk a csábításnak, akkor ördögi körbe kerülünk. A baj ezzel az, hogy a hasnyálmirigyben az inzulint termelő sejtek (Langerhans szigetsejtek) ilyenkor nagyon nagy mennyiségű inzulint termelnek, és előbb-utóbb képesek kimerülni. Ekkor beszélünk inzulinos cukorbetegségről. Mielőtt ez kialakul inzulin rezisztenciáról van szó, amikor ugyan van elegendő inzulin, még eleget termel a hasnyálmirigy, de a sejtek már nem fogékonyak rá, így nem tud bejutni a segítségével a tápanyag a sejteken belülre. A cukorterhelés leletén ekkor magas vércukor és magas inzulinszint lesz 120 perccel a cukoroldat lenyelése után. Mivel a gyógyszereink is fokozzák ezen betegség kialakulását, térjünk inkább át az összetett szénhidrátok fogyasztására. Egy ideig ellensúlyozhatjuk az egyszerű szénhidrátok hatását megfelelő mennyiségű testmozgással, de hosszú távon a legjobb, ha leszokunk róluk. Csökkentsük azok bevitelét minimálisra az alábbi termékek kerülésével, ritka fogyasztásával. A legfőbb forrásai az összes cukros termék, minden, ami fehérlisztből készül – tészták, fehérkenyér, lekváros péksütemények, kifli, zsemle, túróstáska, kakaós csiga, stb. – a tejtermékek szénhidráttartalma, a gyümölcsök szénhidráttartalma részben, stb. A fenti lista nem teljes, de az irányt megmutatja, mire kell figyelni. Természetesen ezek sem tilosak, csak az arányát kell megfelelő tartományban tartani. Minden alkalommal fogyasszunk melléjük összetett szénhidrátokat, hogy ellensúlyozzuk kicsit a hatásukat. Azzal, ha ezeket csökkented, energikus leszel – nem érzed majd, hogy bárhol el tudnál aludni–, csökkentheted a vércukorszinted átlagát, így a vércukor-ingadozás kiküszöbölésével az erek károsodását, ami a cukorbetegség legveszélyesebb mellékhatása. Nem mellesleg, a normál szinten, minimálisan ingadozó vércukorszint segíti a felesleges súly elhagyását is. A gyógyszereink mellékhatásainak minimálisra csökkentésével teheted a legtöbbet a beültetett szervedért, ami önmagában elég ahhoz, hogy teljes, és egészséges életet élj! Egészséges mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Összetett szénhidrátok

By Zsibrita Kinga / 2023.02.27. / cujorbetegség, diéta, étrend, szervátültetés, szervátültetett

[wpseo_breadcrumb] Hogyan hatnak az összetett szénhidrátok a szervezetünkre? A szénhidrátok, akárcsak a fehérjék, nagyon fontos energia forrásai a szervezetünknek. 1 g tiszta szénhidrát 4,2 kcal energiát ad. Sokszor hallom, hogy a fogyni vágyó pácienseim azt mondják, ők nem esznek szénhidrátot. Ez ilyenformán nem tud igaz lenni. Vagy azt javasolja a kezelőorvos a betegének, hogy „ne egyen szénhidrátot” annak érdekében, hogy le tudjon fogyni! Hogy is lehetne ezt megoldani? Ha le akarom fordítani élelmiszerekre, nagyjából ez azt jelenti, hogy ehet: húst, halat, tojást, olajat, zsírt és bármit, ami ezekből készül. De nem fogyaszthat a fenti mondat szerint: zöldségeket, gyümölcsöket, tejet és tejtermékeket, gabonát (se rizst, hajdinát, bulgurt, zabkorpát stb.), burgonyát, persze cukrot és semmit, ami ezekből, vagy ezek felhasználával készül. Látod már, mi a baj a fenti mondattal? Az uraknál bizonyára népszerű lenne a az első változat. A szénhidrátoknak alapvetően kettő csoportja van: összetett és egyszerű szénhidrátok. Most az összetett szénhidrátokról lesz szó – nem véletlen. A szénhidrátok szénből és hidrogénből épülnek fel, sokféle változatuk létezik, szervezetünkben legvégül glükózra bomlik, ami a legfőbb energiaforrásunk. Táplálkozás élettani jelentőségük rendkívüli. Amellett, hogy energiát ad, segít a vércukorszintet egyensúlyban tartani, a beleket kitisztítani (ezáltal méregteleníteni is), miközben tápanyagként szolgál a belekben velünk szimbiózisban élő baktériumok számára. A napi energia szükségletünknek – most jön a meglepetés – legalább a felét kellene szénhidrátokból fedeznünk. Természetesen a nagyobb részét az összetett szénhidrátok adják ennek a mennyiségnek, főként nyers zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonaalapú termékek összetett szénhidrát tartalma. A szénhidrátokra tehát szükség van! Miért fontos ez nekünk „trapiknak”? A gyógyszereink mellékhatásai között szerepel a vércukor emelkedése, cukorbetegség kialakulása, daganatos betegségek magas rizikója, mindezek mellett az elhízás is igen gyakori. Ha erre az egy dologra odafigyelünk – a nagy arányú összetett szénhidrát fogyasztásra – , akkor már hatalmas lépést teszünk az – akár újonnan – visszanyert egészségünk megőrzése felé. Vigyázol vele a vércukrodra, „tisztán” tartod a beleket, így minimálisra csökkented a két fő betegség rizikóját: a cukorbetegségét és a daganatos betegségekét. Valamint, az előbbiekkel karöltve, és talán ez a legfontosabb: meghosszabbítod a beültetett szerved élettartamát, miközben a lehető legteljesebb életet éled. Fogyaszd tehát ezeket minél gyakrabban! Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Növényi eredetű fehérjék

By Zsibrita Kinga / 2023.02.26. / diéta, étrend, fehérje, fehérjebevitel, szervátültetés, szervátültetett

Mit okoznak szervezetünkben a növényi eredetű fehérjék? A fehérjék szervezetünk nagyon fontos energiaforrása és építőelemei az immunfehérjéknek, az izmoknak, hormonoknak és sok másnak. Korábban már volt szó az állati eredetű fehérjékről. A növényi fehérjék minden növényben jelen vannak, bár sokkal kisebb mennyiségben, mint az állati eredetű termékekben. Az egyes növények között is nagyobb különbségek vannak, mint az egyes állati termékek között. Fehérjék a növények között legnagyobb mennyiségben a száraz hüvelyesekben, a gabonafélékben, a diófélékben, olajos magvakban és a gombákban van jelen. A fehérjék, ahogy korábban szó volt róla, aminosavakból épülnek fel. Vannak esszenciális, vagyis létfontosságú fehérjék, és vannak, amelyek nem ilyenek. Mivel a szervezetünk bontogatja-építgeti őket egyikből a másikba, mindegyikre szükségünk van, viszont a létfontosságú aminosavakat nem tudjuk előállítani, ezért kell kívülről bejuttatni azokat. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük, nagyon figyelni kell a megfelelő fogyasztásra. Amikor valamely esszenciális aminosavból keveset, vagy egyáltalán nem viszünk be, az a funkció, aminek az építőeleme lenne, nem fog megfelelően működni. Amikor valaki csak növényi alapanyagokat fogyaszt – bármilyen megfontolásból – akkor fontos figyelni arra, hogy a napi öt étkezésből legalább háromban szerepeljen az összes létfontosságú aminosav. Ezt úgy nevezzük, hogy komplettálás, vagyis kompletté, teljes értékűvé tesszük a fehérjét. Erre többféle kombináció létezik a növényi alapanyagok felhasználásával. Ha valamilyen betegséggel küzdesz, az megint másféle fehérjebevitelt igényel. A kismamák esetében például ellenjavalt a tisztán növényi étrend követése, mert a baba fejlődése károsodhat. Vagy egy Fenilketonúrás páciens nem tudja lebontani a fenil-alanin nevű aminosavat. Neki az állati eredetű fehérjék kifejezetten károsak. Romló vesefunkció mellett a fehérje fogyasztását erősen, akár drasztikus mértékben korlátozni kell. Utóbbi esetben viszont a növényi fehérjék kerülnek hátrányos helyzetbe. Vesepótló kezelések esetén megint másképp, nagy mennyiségű, lehetőleg állati eredetű fehérjét kell fogyasztani. Érdekes lehet, hogy az ételallergiákat, -intolreanciákat általában az alapanyagok fehérje összetevője váltja ki. Ilyen például a gluténérzékenység – közismert nevén lisztérzékenység – amikor a páciens bizonyos gabonák egy bizonyos fehérje-összetevőjére – a gluténra – válaszol immunreakcióval. Szerv-, főként veseátültetettként a növényi fehérje túlzott bevitele a karbamidértéket (vagy KN, Karbamid nitrogén) dobja meg jelentősen. Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Állati eredeű fehérjék

By Zsibrita Kinga / 2023.02.25. / diéta, étrend, fehérje, fehérjebevitel, szervátültetés, szervátültetett

Vesebetegként már egészen kicsi gyerekként megtanultam, hogy a fehérje fogyasztással csinnyán kell bánni, annak érdekében, hogy a vesém ne romoljon olyan gyorsan. (Bár egészen kicsiként a szüleim örültek, ha egyáltalán hajlandó voltam enni akármit is.) Mivel a fehérjék egyes bomlástermékei a vesén, veséken át ürülnek, nagyon nem mindegy, hogy különböző veseproblémákkal mennyit és milyet fogyasztunk belőle. Az energiát adó tápanyagok közül a fehérje az egyik. Egy gramm tiszta fehérje 4,1 kcal-t tartalmaz. Aminosavakból épülnek fel, és a szervezetünkben aminosavakká bomlanak le, hogy aztán azokból pedig új fehérjék képződjenek. A fehérjéknek van esszenciális, vagyis létfontosságú és nem esszenciális fajtái is. Az esszenciális aminosavak attól létfontosságúak, hogy a szervezetünk nem tudja előállítani őket más aminosavakból, fehérjékből. A fehérjék túlzott fogyasztása súlyos problémákat okozhat bármilyen egészséges az ember. Azonban vannak esetek, amikor növelni kell a fehérjék javasolt napi adagját a napi energiabeviteli arányban. Ilyenek bizonyos betegségek, főleg lázas állapotok, az izomépítés, vagy a súlycsökkentő étrendek. A fehérjék részt vesznek az izmok, a hormonok felépítésében, az immunreakciókban és sok másban. Megfelelő – minőségi és mennyiségi – bevitelükre tehát érdemes odafigyelni. Az állati eredetű fehérjék – ahogy a nevük is jelzi – olyan termékekből származnak, melyek állatok húsából, tejéből, tojásából készülnek. Így minden hús, felvágott, töltelékes húsáruk, belsőségek és abból készült élelmiszerek, tej és tejtermék, tojás, és az ezekből készített ételek. Az állati eredetű fehérjék jelentősége azért nagy, mert azon túl, hogy energiát ad, tartalmazzák az összes esszenciális – létfontosságú – aminosavat. Ezért nevezzük őket komplett fehérjéknek. Azokat a fehérjéket, amelyben nincs meg minden létfontosságú aminosav, komplettálni szükséges. De erről majd legközelebb lesz szó. Addig is kérdezz nyugodtan! Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!