szervátültetés - Szerveink Ételei

Lenmag

By Zsibrita Kinga / 2024.04.10. / cukorbeteg, diéta, étrend, szervátültetés, táplálkozás

A telítetlen zsírsavak közé sok minden tartozik. Most egy olyan alapanyagot mutatok, amely a sok közül a linolén-savat tartalmazza nagy mennyiségben. A lenmag A lenmag egy remek alapanyag! Energia tartalma 10 dkg-nak 534 kcal, 18 g fehérje és nagyjából 29 g szénhidrát van benne az USDA (U.S Department of Agriculture) adatai szerint. Ennek a szénhidrát tartalomnak a legnagyobb része összetett formában, rostként van jelen. Ami viszont még jelentősebb, az a zsírsavösszetétele:a benne lévő közel 36 g lenmagolaj 60%-a linolén-savből áll, amely egy többszörösen telítetlen zsírsav. Ráadásul magas a tokoferol tartalma is. Hogy ez miért is jó nekünk? Egy kis táplálkozás-élettan A magyar konyhára jellemző a zsíros alapanyagok használata és azok készítési módja sem éppen zsírszegény. Szerencsére manapság – a diétakultúrának „köszönhetően” – sokan igyekeznek az egészséges táplálkozási ajánlásokat követni. Erre jó választás lehet a lenmag is. A lenmag rosttartalma sok szempontból jó nekünk. Lassítja az egyszerű szénhidrátok (cukrok) felszívódását, így azok nem tudják hirtelen megemelni a vércukorszintet. (Ez transzplantáltként külön hasznos, mert a gyógyszereim között kettő is szerepel, ami hosszú távon rontja a cukor-háztartás egyensúlyát.) Másrészt fokozza a bél motilitását, vagyis mozgását, így székrekedés esetén is hatásos lehet. Ezt úgy teszi, hogy sok vizet köt meg, ez lazítja a székletet. Ráadásul ezáltal még a méregtelenítésbe is besegít, viszont nem szabad elfelejteni, hogy egyes tápanyagok felszívódását akár gátolhatja is. A linolénsav-tartalom pedig nagyon jó megelőző hatással bír az érelmeszesedésre, ami egy többszörösen telítetlen zsírsav. A lenmagolajnak mindehhez kiemelkedő a tokoferol tartalma is (54 mg/100g olaj), ami az E-vitamin legaktívabb formája. Erős antioxidás hatású, széles körben alkalmazott anyag, amelynek a részletezése egy külön blogbejegyzés lehetne. Egy kis tapasztalat Sajnos nem nagyon eszem halat, vagy olíva bogyóval és -olajjal készült bármit – de legalább az utóbbitól nem irtózom. Mindenesetre valamivel mégis szeretném bevinni a napi szükséges telítetlen szírsav-mennyiséget, főleg, mert igen sok időt töltöttem életemben már dialízissel, ami köztudottan nem érrendszer-barát. De kanyarodjunk vissza. A lenmag mostanában szerves része lett a mindennapjaimnak. Amikor transzplantáltak, elkezdtem mindenféle magokkal sült pékárut enni. Nagyon furcsa volt, de szerencsére addigra már tudtam, mi is az oka, sőt, vártam is. A lényeg, hogy ezek a magos dolgok nagyon jót tettek nekem. Az ilyen termékek rosttartalma magasabb, hiszen a magok sokat tartalmaznak, ráadásul, általában teljes kiőrlésű pékárura szórják, vagy keverik bele. Néhány évvel később, amikor munkahelyet váltottam – ahol nem volt olyan bolt útközben, ahol ezt frissen beszerezhettem volna reggelente – lecserélődtek ezek a pékáruk. Sajnos. Néhány hét alatt éreztem a különbséget. Néhány hónappal később eszembe jutott, hogy igazából nem kell nekem a pékárura „várni”, hátha nyílik olyan bolt arrafelé… Vettem egy zacskó natúr lenmagot és a reggelimre szórom. Mikor mire – készen vett szendvicsbe, vajas zsemlére, joghurtba. A hatás ugyanaz, remekül működöm! 😊 És az a jó hír, hogy, ha Te sem szereted a halat, vagy az olíva bogyót, esetleg túl drágának érzed ezeket az alapanyagokat, akkor is van más opció. A lenmag az egyik. Jó étvágyat hozzá! 😋

Tapasztalatból tudom…

By Zsibrita Kinga / 2023.04.04. / képzelet ereje, szervátültetés, változások

[wpseo_breadcrumb] Amit el tudsz képzelni, azt meg is tudod valósítani! Volt egy poszt a facebook-on (link), ahol nagyon röviden összefoglalták azt, ahogy működöm. Vagyis mindannyian működünk, csak sokan „nem hisznek benne”, ezért nem használják ezt a Csodát. Pedig ez nem hit kérdése, komoly tudományágak foglalkoznak a gondolat teremtő erejével. Amit elégszer elképzelünk, idővel testet ölt. Sorolhatok példákat, rengeteg volt életem során, pedig még a „kezdetén” járok. Persze, volt időm gyakorolni, mondhatnád, vagy hogy volt elég alkalmam kipróbálni, hogy milyen is a gondolat teremtő ereje. Vannak mindenféle útmutatók, mit kell elképzelni, vagy hogyan leírni. Ez mind működik. Ha nem megy magától, írd le. Teljes részletességgel, hogy „mi lenne, ha…?” Minél részletesebben teszed ezt, minél több pozitív érzelem társul hozzá – mert érzést gondolattal is elő tudunk idézni – , annál erősebb és hatékonyabb leszel. Számomra az a módszer, hogy képzeljem el „készen”, bármit is akarok elérni, sose működött. Egyszerűen nem tudtam elképzelni a pillanatnyilag „rossz” állapot helyett a „jó” dolgot. Sokkal könnyebb számomra valami folyamatot elképzelni, legyen az bármi. Önmagában a „kész” nem megy, de folyamattal együtt bármire képes vagyok! Legyen az egy izomcsomó megszüntetése, vagy a lábam deformitása – és még sorolhatnám. Te is képes vagy ere! Csak kezdd el, és rakd össze, bármi legyen is, amit szeretnél! Mert amilyen belül, olyan lesz kívül is… Álmodj hát nagyot és boldogot! Egészséges Mindennapokat!

Egyszerű szénhidrátok

By Zsibrita Kinga / 2023.03.29. / cukorbeteg, cukorbetegség, diéta, étrend, szervátültetés, szervátültetett

[wpseo_breadcrumb] Az összetett szénhidrátokat kipipálhatjuk, most jöjjenek a tudnivalók az egyszerű szénhidrátokról! Az előző részben az összetett szénhidrátokról volt szó. Az egyszerű formái pont azok ellentétei. Az összetett szénhidrátok lassan, kis mértékben emelik meg a vércukrot, ezzel szemben az egyszerű szénhidrátok nagyon gyorsan és magasra. Ezzel arra késztetik a hasnyálmirigyet, hogy gyorsan és sok inzulint termeljen. Az az inzulin mennyiség ugyan hatásos, gyorsan leviszi a vércukrot, de sajnos a normális szint alá, ettől több dolgot fogunk érezni: elálmosodunk (ez másképp a „kajakóma”), lomhává válunk, „megéhezünk”, de legalábbis mintha édességet kellene ennünk. Ha engedünk a csábításnak, akkor ördögi körbe kerülünk. A baj ezzel az, hogy a hasnyálmirigyben az inzulint termelő sejtek (Langerhans szigetsejtek) ilyenkor nagyon nagy mennyiségű inzulint termelnek, és előbb-utóbb képesek kimerülni. Ekkor beszélünk inzulinos cukorbetegségről. Mielőtt ez kialakul inzulin rezisztenciáról van szó, amikor ugyan van elegendő inzulin, még eleget termel a hasnyálmirigy, de a sejtek már nem fogékonyak rá, így nem tud bejutni a segítségével a tápanyag a sejteken belülre. A cukorterhelés leletén ekkor magas vércukor és magas inzulinszint lesz 120 perccel a cukoroldat lenyelése után. Mivel a gyógyszereink is fokozzák ezen betegség kialakulását, térjünk inkább át az összetett szénhidrátok fogyasztására. Egy ideig ellensúlyozhatjuk az egyszerű szénhidrátok hatását megfelelő mennyiségű testmozgással, de hosszú távon a legjobb, ha leszokunk róluk. Csökkentsük azok bevitelét minimálisra az alábbi termékek kerülésével, ritka fogyasztásával. A legfőbb forrásai az összes cukros termék, minden, ami fehérlisztből készül – tészták, fehérkenyér, lekváros péksütemények, kifli, zsemle, túróstáska, kakaós csiga, stb. – a tejtermékek szénhidráttartalma, a gyümölcsök szénhidráttartalma részben, stb. A fenti lista nem teljes, de az irányt megmutatja, mire kell figyelni. Természetesen ezek sem tilosak, csak az arányát kell megfelelő tartományban tartani. Minden alkalommal fogyasszunk melléjük összetett szénhidrátokat, hogy ellensúlyozzuk kicsit a hatásukat. Azzal, ha ezeket csökkented, energikus leszel – nem érzed majd, hogy bárhol el tudnál aludni–, csökkentheted a vércukorszinted átlagát, így a vércukor-ingadozás kiküszöbölésével az erek károsodását, ami a cukorbetegség legveszélyesebb mellékhatása. Nem mellesleg, a normál szinten, minimálisan ingadozó vércukorszint segíti a felesleges súly elhagyását is. A gyógyszereink mellékhatásainak minimálisra csökkentésével teheted a legtöbbet a beültetett szervedért, ami önmagában elég ahhoz, hogy teljes, és egészséges életet élj! Egészséges mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Összetett szénhidrátok

By Zsibrita Kinga / 2023.02.27. / cujorbetegség, diéta, étrend, szervátültetés, szervátültetett

[wpseo_breadcrumb] Hogyan hatnak az összetett szénhidrátok a szervezetünkre? A szénhidrátok, akárcsak a fehérjék, nagyon fontos energia forrásai a szervezetünknek. 1 g tiszta szénhidrát 4,2 kcal energiát ad. Sokszor hallom, hogy a fogyni vágyó pácienseim azt mondják, ők nem esznek szénhidrátot. Ez ilyenformán nem tud igaz lenni. Vagy azt javasolja a kezelőorvos a betegének, hogy „ne egyen szénhidrátot” annak érdekében, hogy le tudjon fogyni! Hogy is lehetne ezt megoldani? Ha le akarom fordítani élelmiszerekre, nagyjából ez azt jelenti, hogy ehet: húst, halat, tojást, olajat, zsírt és bármit, ami ezekből készül. De nem fogyaszthat a fenti mondat szerint: zöldségeket, gyümölcsöket, tejet és tejtermékeket, gabonát (se rizst, hajdinát, bulgurt, zabkorpát stb.), burgonyát, persze cukrot és semmit, ami ezekből, vagy ezek felhasználával készül. Látod már, mi a baj a fenti mondattal? Az uraknál bizonyára népszerű lenne a az első változat. A szénhidrátoknak alapvetően kettő csoportja van: összetett és egyszerű szénhidrátok. Most az összetett szénhidrátokról lesz szó – nem véletlen. A szénhidrátok szénből és hidrogénből épülnek fel, sokféle változatuk létezik, szervezetünkben legvégül glükózra bomlik, ami a legfőbb energiaforrásunk. Táplálkozás élettani jelentőségük rendkívüli. Amellett, hogy energiát ad, segít a vércukorszintet egyensúlyban tartani, a beleket kitisztítani (ezáltal méregteleníteni is), miközben tápanyagként szolgál a belekben velünk szimbiózisban élő baktériumok számára. A napi energia szükségletünknek – most jön a meglepetés – legalább a felét kellene szénhidrátokból fedeznünk. Természetesen a nagyobb részét az összetett szénhidrátok adják ennek a mennyiségnek, főként nyers zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonaalapú termékek összetett szénhidrát tartalma. A szénhidrátokra tehát szükség van! Miért fontos ez nekünk „trapiknak”? A gyógyszereink mellékhatásai között szerepel a vércukor emelkedése, cukorbetegség kialakulása, daganatos betegségek magas rizikója, mindezek mellett az elhízás is igen gyakori. Ha erre az egy dologra odafigyelünk – a nagy arányú összetett szénhidrát fogyasztásra – , akkor már hatalmas lépést teszünk az – akár újonnan – visszanyert egészségünk megőrzése felé. Vigyázol vele a vércukrodra, „tisztán” tartod a beleket, így minimálisra csökkented a két fő betegség rizikóját: a cukorbetegségét és a daganatos betegségekét. Valamint, az előbbiekkel karöltve, és talán ez a legfontosabb: meghosszabbítod a beültetett szerved élettartamát, miközben a lehető legteljesebb életet éled. Fogyaszd tehát ezeket minél gyakrabban! Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Növényi eredetű fehérjék

By Zsibrita Kinga / 2023.02.26. / diéta, étrend, fehérje, fehérjebevitel, szervátültetés, szervátültetett

Mit okoznak szervezetünkben a növényi eredetű fehérjék? A fehérjék szervezetünk nagyon fontos energiaforrása és építőelemei az immunfehérjéknek, az izmoknak, hormonoknak és sok másnak. Korábban már volt szó az állati eredetű fehérjékről. A növényi fehérjék minden növényben jelen vannak, bár sokkal kisebb mennyiségben, mint az állati eredetű termékekben. Az egyes növények között is nagyobb különbségek vannak, mint az egyes állati termékek között. Fehérjék a növények között legnagyobb mennyiségben a száraz hüvelyesekben, a gabonafélékben, a diófélékben, olajos magvakban és a gombákban van jelen. A fehérjék, ahogy korábban szó volt róla, aminosavakból épülnek fel. Vannak esszenciális, vagyis létfontosságú fehérjék, és vannak, amelyek nem ilyenek. Mivel a szervezetünk bontogatja-építgeti őket egyikből a másikba, mindegyikre szükségünk van, viszont a létfontosságú aminosavakat nem tudjuk előállítani, ezért kell kívülről bejuttatni azokat. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük, nagyon figyelni kell a megfelelő fogyasztásra. Amikor valamely esszenciális aminosavból keveset, vagy egyáltalán nem viszünk be, az a funkció, aminek az építőeleme lenne, nem fog megfelelően működni. Amikor valaki csak növényi alapanyagokat fogyaszt – bármilyen megfontolásból – akkor fontos figyelni arra, hogy a napi öt étkezésből legalább háromban szerepeljen az összes létfontosságú aminosav. Ezt úgy nevezzük, hogy komplettálás, vagyis kompletté, teljes értékűvé tesszük a fehérjét. Erre többféle kombináció létezik a növényi alapanyagok felhasználásával. Ha valamilyen betegséggel küzdesz, az megint másféle fehérjebevitelt igényel. A kismamák esetében például ellenjavalt a tisztán növényi étrend követése, mert a baba fejlődése károsodhat. Vagy egy Fenilketonúrás páciens nem tudja lebontani a fenil-alanin nevű aminosavat. Neki az állati eredetű fehérjék kifejezetten károsak. Romló vesefunkció mellett a fehérje fogyasztását erősen, akár drasztikus mértékben korlátozni kell. Utóbbi esetben viszont a növényi fehérjék kerülnek hátrányos helyzetbe. Vesepótló kezelések esetén megint másképp, nagy mennyiségű, lehetőleg állati eredetű fehérjét kell fogyasztani. Érdekes lehet, hogy az ételallergiákat, -intolreanciákat általában az alapanyagok fehérje összetevője váltja ki. Ilyen például a gluténérzékenység – közismert nevén lisztérzékenység – amikor a páciens bizonyos gabonák egy bizonyos fehérje-összetevőjére – a gluténra – válaszol immunreakcióval. Szerv-, főként veseátültetettként a növényi fehérje túlzott bevitele a karbamidértéket (vagy KN, Karbamid nitrogén) dobja meg jelentősen. Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Állati eredeű fehérjék

By Zsibrita Kinga / 2023.02.25. / diéta, étrend, fehérje, fehérjebevitel, szervátültetés, szervátültetett

Vesebetegként már egészen kicsi gyerekként megtanultam, hogy a fehérje fogyasztással csinnyán kell bánni, annak érdekében, hogy a vesém ne romoljon olyan gyorsan. (Bár egészen kicsiként a szüleim örültek, ha egyáltalán hajlandó voltam enni akármit is.) Mivel a fehérjék egyes bomlástermékei a vesén, veséken át ürülnek, nagyon nem mindegy, hogy különböző veseproblémákkal mennyit és milyet fogyasztunk belőle. Az energiát adó tápanyagok közül a fehérje az egyik. Egy gramm tiszta fehérje 4,1 kcal-t tartalmaz. Aminosavakból épülnek fel, és a szervezetünkben aminosavakká bomlanak le, hogy aztán azokból pedig új fehérjék képződjenek. A fehérjéknek van esszenciális, vagyis létfontosságú és nem esszenciális fajtái is. Az esszenciális aminosavak attól létfontosságúak, hogy a szervezetünk nem tudja előállítani őket más aminosavakból, fehérjékből. A fehérjék túlzott fogyasztása súlyos problémákat okozhat bármilyen egészséges az ember. Azonban vannak esetek, amikor növelni kell a fehérjék javasolt napi adagját a napi energiabeviteli arányban. Ilyenek bizonyos betegségek, főleg lázas állapotok, az izomépítés, vagy a súlycsökkentő étrendek. A fehérjék részt vesznek az izmok, a hormonok felépítésében, az immunreakciókban és sok másban. Megfelelő – minőségi és mennyiségi – bevitelükre tehát érdemes odafigyelni. Az állati eredetű fehérjék – ahogy a nevük is jelzi – olyan termékekből származnak, melyek állatok húsából, tejéből, tojásából készülnek. Így minden hús, felvágott, töltelékes húsáruk, belsőségek és abból készült élelmiszerek, tej és tejtermék, tojás, és az ezekből készített ételek. Az állati eredetű fehérjék jelentősége azért nagy, mert azon túl, hogy energiát ad, tartalmazzák az összes esszenciális – létfontosságú – aminosavat. Ezért nevezzük őket komplett fehérjéknek. Azokat a fehérjéket, amelyben nincs meg minden létfontosságú aminosav, komplettálni szükséges. De erről majd legközelebb lesz szó. Addig is kérdezz nyugodtan! Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!