cocktail, drink, glass-585315.jpg

Tippek dializáltaknak – a folyadékbevitelre

[wpseo_breadcrumb] Amikor dialízisre jártam, főleg gyerekként előfordult, hogy egy-egy hétvégén „túlittam” magam. Vendégség miatt, vagy éppen lázadtam, vagy mikor miért. Ilyenkor előfordult, hogy vasárnap éjszaka a dialízis osztályon kötöttem ki és rettenetesen fulladtam. Senkinek nem kívánom azt az érzést. Se levegő, se erő, minden mozdulat fáj, feszül a bőr és semmilyen testhelyzet nem javít ezen az állapoton… Aki már érezte, tudja, miről van szó. A kellemetlen jelző erre kevés. Viszont jó hír, hogy elég jól elkerülhető az ilyen állapot. Alapvetően ez az állapot hétvégén jelentkezik. Ha van vizeleted, az remek, kevésbé kell szigorúnak lenni magaddal. Az a lényeg, hogy amennyi vizeleted van, ahhoz képest legfeljebb 4-5 dl-t fogyassz csak naponta. Ebbe a mennyiségbe bele kell számolni a levest, főzeléket, joghurtot, gyümölcsök víztartalmát is., de így sem kell kizárni ezeket az életünkből. A hétvégi folyadékmegszorítás nehezebb, mert ahogy telik az idő, egyre szomjasabbak leszünk, mivel emelkedik a méreganyag a szervezetben – ivással normálisan ezt hígítanánk fel és ürítenénk ki vizelettel. Amikor a vizelet mennyisége csökken, vagy a méreganyag kiválasztás elégtelen, akkor már ez a jelenség általánossá válik. Én mindig is hétfőn, szerdán és pénteken jártam kezelésre, úgy gondoltam – és gondolom most is – hogy a hétvége „szent és sérthetetlen”. Olyankor ne legyen semmi olyan kötelezettség, ami lerövidíti a hétvégét, mert mégis csak pihenésre (lenne) való! A dialízis után nagymértékben csökkennek a méreganyagok, így kevésbé lesz szomjúságérzetünk. Ezt igyekeztem kihasználni minden hétvégén úgy, hogy a péntek 4 körül végződő kezelés után igyekeztem a lehető legkevesebbet inni egészen szombat délutánig. Ha elég ügyes voltam, nagyjából 3 dl-rel végeztem az első 24 órát. Utána már pont ugyanannyi idő volt a következő kezelésig, mint hét közben, így kicsit lazábbra engedhettem a gyeplőt és folytathattam úgy, mint hét közben csináltam. A hétköznapokban kezelés után szintén maximum 1 pohár víz volt a limit. (Akkor 2 dl-es pohár volt a mérce, ma már 3,5 dl-essel „nyomulok”.) Másnap a munkában egy bögre tea a hagyományos bögre mérettel (nagyjából2,5 dl). És otthon is, ha hűvösebb volt az idő el-elfogyott még egy tea, máskor egy kis pohár joghurt (vagy ivójoghurt), leves is. Utóbbi természetesen nem olyan lé-aránnyal, mint manapság, de legalább nem kellett teljesen lemondani róla. A következő munkanapon szintén egy bögre tea reggel, aztán kezelés közben 2-3 dl víz, kis forró csoki fogott. Ezzel együtt is legtöbbször 1,2-1,7 kg plusz súlyokkal érkeztem a dialízis központba. Pedig, ha összeadjuk, alig egy liter, amit ténylegesen folyadékot fogyasztottam. Nyilván, amikor sósabb volt véletlen egy étel, vagy gyümölcsöt is ettem, az is számított. És sajnos, nagyon könnyen összejön a napi bevihető maximális mennyiség. Vagy akkor, hogyha már szombat este szomjas voltam és az esti fogmosáskor ittam „csak pár kortyot”. Nagyon nehéz mindig kontrollálni magunkat és „észnél” lenni. De sajnos muszáj, de szerencsére nagyon megéri! Ugyanis, amikor kisebb súlyt viszünk a kezelések között, az sem fog annyira megterhelni. Hosszútávon pedig jót teszünk a szívünknek, az egész szervezetünknek, de a mindennapi életünknek, a közérzetünknek biztosan! Kitartást és egészséges mindennapokat! További segítségért kattints ide!

glass, drink, water-3306625.jpg

Tippek trapiknak – a folyadékbevitelre

[wpseo_breadcrumb] Mindenki tudja, folyton halljuk, de valahogy sokaknak mégsem rutinszerű. Hogy mi ez? A megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás. Mindenkinek fontos, ugyanis nagyon sok betegség megelőzésében fontos szerepe van. Különösen fontos a veseátültetetteknek. És persze minden más típusú szervátültetés esetén is. Miért is nem iszunk akkor eleget? A „kedvenc” indokaim: „akkor folyton pisilni kell!”, „nem érek rá”, „nem vagyok szomjas”, „nem jut eszembe”. És hasonlók. Néhány nap (!) alatt elég jól hozzá lehet szokni, hogy legalább két liter folyadékot elfogyasszunk, és utána már a szomjúságérzés is jön.Néhány hét alatt szokássá válik. Kipróbálnád? HOgy is kezdj hozzá? Reggel iskolába/munkába indulás előtt, de legkésőbb felkelés utáni egy órában igyál meg legalább egy pohár vizet (1 pohár=2+ dl). Ezzel fokozod a vizeletkiválasztást hormonális hatások sokaságán keresztül. Óránként, amíg ébren vagy, igyál meg egy pohár vizet. Ha így nem megy, mert esetleg „elfeledkezel róla”, tegyél ki magad mellé egy palack vizet, és munka közben, amikor ránézel, igyál belőle. Az is jó megoldás lehet, ha két óránként fél litert megiszol. Na de… nem lehet folyton csak vizet inni, pontosan tudom, ismerem az érzést, amikor már „unod a vízivást”. Valóban néha már kibírhatatlanná válik a vízivás. Nálam a napi rutin úgy néz ki, hogy reggel indulás előtt 3 dl vizet. Utána, amikor beérek dolgozni következik 3 dl tea. Utána még 3×3 dl víz következik délután 14.00 óráig. Amikor hazaérek még 1-2×3 dl víz és még egy másik féle tea, vagy zacskós leves (igen, tudom, majd írok is róla, de azért látjátok, ez is belefér az egészséges életmódba), vagy kakaó, vagy ha nagyon hideg van tea és tea. 🙂 Nagy ritkán, amikor úton vagyunk, lecsúszik egy fél literes jeges tea (legtöbbször cukormentes), vagy 3 dl gyümölcslé. Nem szabad elfelejteni, hogy a tea és a kávé (valamint az alkohol) vízhajtó hatásúak, így fontos, hogy vizet is fogyasszunk mellé bőségesen! Nem azt mondom tehát, hogy szigorúan vizet kell inni. Belefér a megfelelő mennyiségű víz mellég a napba egy-két pohár „ártalmasnak” is tekinthető inni való. A lényeg, hogy a víz legyen a napi folyadékbevitelünk legalább háromnegyede. Egészséges mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Scroll to Top