Mit okoznak szervezetünkben a növényi eredetű fehérjék? A fehérjék szervezetünk nagyon fontos energiaforrása és építőelemei az immunfehérjéknek, az izmoknak, hormonoknak és sok másnak. Korábban már volt szó az állati eredetű fehérjékről. A növényi fehérjék minden növényben jelen vannak, bár sokkal kisebb mennyiségben, mint az állati eredetű termékekben. Az egyes növények között is nagyobb különbségek vannak, mint az egyes állati termékek között. Fehérjék a növények között legnagyobb mennyiségben a száraz hüvelyesekben, a gabonafélékben, a diófélékben, olajos magvakban és a gombákban van jelen. A fehérjék, ahogy korábban szó volt róla, aminosavakból épülnek fel. Vannak esszenciális, vagyis létfontosságú fehérjék, és vannak, amelyek nem ilyenek. Mivel a szervezetünk bontogatja-építgeti őket egyikből a másikba, mindegyikre szükségünk van, viszont a létfontosságú aminosavakat nem tudjuk előállítani, ezért kell kívülről bejuttatni azokat. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük, nagyon figyelni kell a megfelelő fogyasztásra. Amikor valamely esszenciális aminosavból keveset, vagy egyáltalán nem viszünk be, az a funkció, aminek az építőeleme lenne, nem fog megfelelően működni. Amikor valaki csak növényi alapanyagokat fogyaszt – bármilyen megfontolásból – akkor fontos figyelni arra, hogy a napi öt étkezésből legalább háromban szerepeljen az összes létfontosságú aminosav. Ezt úgy nevezzük, hogy komplettálás, vagyis kompletté, teljes értékűvé tesszük a fehérjét. Erre többféle kombináció létezik a növényi alapanyagok felhasználásával. Ha valamilyen betegséggel küzdesz, az megint másféle fehérjebevitelt igényel. A kismamák esetében például ellenjavalt a tisztán növényi étrend követése, mert a baba fejlődése károsodhat. Vagy egy Fenilketonúrás páciens nem tudja lebontani a fenil-alanin nevű aminosavat. Neki az állati eredetű fehérjék kifejezetten károsak. Romló vesefunkció mellett a fehérje fogyasztását erősen, akár drasztikus mértékben korlátozni kell. Utóbbi esetben viszont a növényi fehérjék kerülnek hátrányos helyzetbe. Vesepótló kezelések esetén megint másképp, nagy mennyiségű, lehetőleg állati eredetű fehérjét kell fogyasztani. Érdekes lehet, hogy az ételallergiákat, -intolreanciákat általában az alapanyagok fehérje összetevője váltja ki. Ilyen például a gluténérzékenység – közismert nevén lisztérzékenység – amikor a páciens bizonyos gabonák egy bizonyos fehérje-összetevőjére – a gluténra – válaszol immunreakcióval. Szerv-, főként veseátültetettként a növényi fehérje túlzott bevitele a karbamidértéket (vagy KN, Karbamid nitrogén) dobja meg jelentősen. Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!

Vesebetegként már egészen kicsi gyerekként megtanultam, hogy a fehérje fogyasztással csinnyán kell bánni, annak érdekében, hogy a vesém ne romoljon olyan gyorsan. (Bár egészen kicsiként a szüleim örültek, ha egyáltalán hajlandó voltam enni akármit is.) Mivel a fehérjék egyes bomlástermékei a vesén, veséken át ürülnek, nagyon nem mindegy, hogy különböző veseproblémákkal mennyit és milyet fogyasztunk belőle. Az energiát adó tápanyagok közül a fehérje az egyik. Egy gramm tiszta fehérje 4,1 kcal-t tartalmaz. Aminosavakból épülnek fel, és a szervezetünkben aminosavakká bomlanak le, hogy aztán azokból pedig új fehérjék képződjenek. A fehérjéknek van esszenciális, vagyis létfontosságú és nem esszenciális fajtái is. Az esszenciális aminosavak attól létfontosságúak, hogy a szervezetünk nem tudja előállítani őket más aminosavakból, fehérjékből. A fehérjék túlzott fogyasztása súlyos problémákat okozhat bármilyen egészséges az ember. Azonban vannak esetek, amikor növelni kell a fehérjék javasolt napi adagját a napi energiabeviteli arányban. Ilyenek bizonyos betegségek, főleg lázas állapotok, az izomépítés, vagy a súlycsökkentő étrendek.   A fehérjék részt vesznek az izmok, a hormonok felépítésében, az immunreakciókban és sok másban. Megfelelő – minőségi és mennyiségi – bevitelükre tehát érdemes odafigyelni. Az állati eredetű fehérjék – ahogy a nevük is jelzi – olyan termékekből származnak, melyek állatok húsából, tejéből, tojásából készülnek. Így minden hús, felvágott, töltelékes húsáruk, belsőségek és abból készült élelmiszerek, tej és tejtermék, tojás, és az ezekből készített ételek. Az állati eredetű fehérjék jelentősége azért nagy, mert azon túl, hogy energiát ad, tartalmazzák az összes esszenciális – létfontosságú – aminosavat. Ezért nevezzük őket komplett fehérjéknek. Azokat a fehérjéket, amelyben nincs meg minden létfontosságú aminosav, komplettálni szükséges. De erről majd legközelebb lesz szó. Addig is kérdezz nyugodtan! Egészséges Mindennapokat! További segítségért kattints ide!