Vesebetegként már egészen kicsi gyerekként megtanultam, hogy a fehérje fogyasztással csinnyán kell bánni, annak érdekében, hogy a vesém ne romoljon olyan gyorsan. (Bár egészen kicsiként a szüleim örültek, ha egyáltalán hajlandó voltam enni akármit is.) Mivel a fehérjék egyes bomlástermékei a vesén, veséken át ürülnek, nagyon nem mindegy, hogy különböző veseproblémákkal mennyit és milyet fogyasztunk belőle.
Az energiát adó tápanyagok közül a fehérje az egyik. Egy gramm tiszta fehérje 4,1 kcal-t tartalmaz. Aminosavakból épülnek fel, és a szervezetünkben aminosavakká bomlanak le, hogy aztán azokból pedig új fehérjék képződjenek. A fehérjéknek van esszenciális, vagyis létfontosságú és nem esszenciális fajtái is. Az esszenciális aminosavak attól létfontosságúak, hogy a szervezetünk nem tudja előállítani őket más aminosavakból, fehérjékből.
A fehérjék túlzott fogyasztása súlyos problémákat okozhat bármilyen egészséges az ember. Azonban vannak esetek, amikor növelni kell a fehérjék javasolt napi adagját a napi energiabeviteli arányban. Ilyenek bizonyos betegségek, főleg lázas állapotok, az izomépítés, vagy a súlycsökkentő étrendek.
A fehérjék részt vesznek az izmok, a hormonok felépítésében, az immunreakciókban és sok másban. Megfelelő – minőségi és mennyiségi – bevitelükre tehát érdemes odafigyelni.
Az állati eredetű fehérjék – ahogy a nevük is jelzi – olyan termékekből származnak, melyek állatok húsából, tejéből, tojásából készülnek. Így minden hús, felvágott, töltelékes húsáruk, belsőségek és abból készült élelmiszerek, tej és tejtermék, tojás, és az ezekből készített ételek.
Az állati eredetű fehérjék jelentősége azért nagy, mert azon túl, hogy energiát ad, tartalmazzák az összes esszenciális – létfontosságú – aminosavat. Ezért nevezzük őket komplett fehérjéknek. Azokat a fehérjéket, amelyben nincs meg minden létfontosságú aminosav, komplettálni szükséges. De erről majd legközelebb lesz szó. Addig is kérdezz nyugodtan!
Egészséges Mindennapokat!